Hogyan mondjuk japánul a kérést

A japán anyanyelvűek az “onegai” szót használják, ami japánul “kérést”, “szívességet” vagy “kívánságot” jelent. Ebben a blogbejegyzésben részletesen elmagyarázom az összetevői alapján. És elmagyarázom az igei formáját is, amelyet a japánok elég gyakran használnak. Lássunk hozzá!

Intartalom

• A “onegai”
• A “onegai”
• összetevői
• Példa #1: hogyan használjuk a “kérni”
• A “kérni”, “kérni” vagy “kívánni” jelentésű onegai igealakot
• Példa #2: Hogyan használjuk az ‘kérni’
• “onegai” igealakot mint közbeszólást
• Összefoglaló

“onegai”

Először is hadd kezdjem az “onegai” meghatározásával és jelentésével.

• onegai – お願い (おねがい) : japánul ‘kérés’, ‘szívesség’ vagy ‘kívánság’ jelentésű főnév.

A definíciója és jelentése szerintem elég egyszerű és világos. Ahhoz azonban, hogy egy kicsit jobban megértsük, hadd magyarázzam el részletesen az összetevőit.

A “onegai”

A “onegai” nyelvtani szempontból a következő két részre bontható:

• o – お : egy előtag, amelyet arra használnak, hogy a következő szó udvarias legyen.
• negai – 願い (ねがい) : főnév, amely japánul ‘kérést’, ‘szívességet’ vagy ‘kívánságot’ jelent.

Ezekből a két összetevőből láthatjuk, hogy az “onegai” a ‘kérés’, ‘szívesség’ vagy ‘kívánság’ japán udvarias kifejezése. És valóban az is.
Az “o” előtag nagyon egyszerű módot biztosít számunkra, hogy udvarias kifejezéseket alkossunk a japánban. Ezért a japán emberek elég gyakran használják egy olyan szó előtt, amelyet udvariasan akarnak hangoztatni. Más szavakban is megtalálható, mint például az “omotenashi”, “otearai” és “osusume”.
Majd nézd meg az alábbi példát.

1. példa: hogyan használjuk az onegai-t, ami ‘kérés’

Az alábbiakban a példamondatban használt új szavak következnek.

• kore – これ : a japánban ‘ezt’ jelentésű mutató névmás. A példában a mondat alanyi szavaként szerepel.
• wa – は : esetjelölőként vagy témamegjelölőként működő kötőpartikulum. A példában a “kore” névmás után áll, hogy a mondat alanyát képezze.
• watashi – 私 (わたし) : japánul ‘én’ jelentésű névmás. A vele együtt használt partikulától függően jelentheti azt is, hogy ‘én’, ‘az én’ vagy esetleg ‘az enyém’.
• kara – から: egy eseti partikula, amely valaminek a kezdetét jelzi. A példában a “watashi” névmás után áll, hogy jelezze, honnan származik a kérés. Tudjon meg többet a “watashi kara” kifejezésről.
• no – の : eseti partikula, amelyet arra használnak, hogy a következő szó jelentését az azt megelőző szó vagy kifejezés jelentésével korlátozzák. A példában a “watashi kara” kifejezés után áll, hogy korlátozza az azt követő szó, az “onegai” jelentését. A képzett “watashi kara no onegai” kifejezés szó szerint úgy fordítható, hogy “egy kérés tőlem”. A “nem”-et elég gyakran használják olyan szavak jelentésének korlátozására, amelyek olyan kapcsolatokon alapulnak, mint a birtoklás és a hovatartozás.
• desu – です : egy segédige, amelyet egy főnév vagy melléknév után tesznek, hogy udvariasabbá tegyék. A példában az “onegai” főnév után áll, hogy udvariasan hangozzék.

Ez az “onegai” tipikus használata. Itt ‘kérés’ jelentésben használatos. Amikor japánul azt akarjuk mondani, hogy “kérés”, ez egy nagyon jó választás.
Ez egy példa az “onegai” mint főnévre. Ezen a használaton kívül a japánok gyakran használják igei formában is.

Az igei forma jelentése ‘kérni’, ‘kérni’ vagy ‘kívánni’

Az alábbiakban az igei forma látható.

• onegai suru – お願いする (おねがいする) : ‘kérni’, ‘kérni (szívességet)’ vagy ‘kívánni’ jelentésű ige a japán nyelvben.

Mint itt látható, a “suru” a “onegai” főnév végére kerül. Általában igeként használják a japánban ‘tenni’ vagy ‘teljesíteni’ jelentésű igeként. Ha azonban egy főnév után kerül, akkor az előző főnév igei alakját alkotja. Itt valójában úgy működik, hogy az “onegai” igei alakját képezi.
A japánban sok főnév a “suru” segítségével igei alakra változtatható. Ezeket az igealakokat néha főnévi igéknek nevezik. Érdemes tudni, azt hiszem.
Majd nézd meg az alábbi példát, amely megmutatja, hogyan használják a japánok az igealakot.

Példa #2: hogyan használjuk a ‘kérni’ jelentésű igealakot’

Az alábbiakban a példamondatban használt új szavak következnek.

• kanojo – 彼女 (かのじょ) : japánul ‘ő’-t jelentő névmás. A példában a vele együtt használt partikula miatt “ő”-nek fordítottuk.
• ni – に : egy esetrag, amelyet arra használunk, hogy jelezzük, hogy valami milyen irányba tart. A példában a “kanojo” névmás után áll, hogy jelezze, hogy az “onegai suru” által leírt cselekvés milyen irányba tart.
• shigoto – 仕事 (しごと) : japánul ‘munka’ jelentésű főnév. Tudjon meg többet a “shigoto”-ról.
• wo – を : a tárgyszó alkotására használt eset részecske. A példában a “shigoto” főnév után áll, hogy a mondatban tárgyszó legyen. Úgy írják, hogy “wo”, de a tényleges kiejtése “o”. Ezért óvatosnak kell lennünk vele.

Ez az “onegai suru” tipikus használata. Ha japánul ‘kérni’, ‘kívánni’ vagy ‘kérni (egy szívességet)’ jelentéssel szeretnénk, akkor ez az igealak lenne a legjobb választás.

“Onegai” mint közbeszólás

Ezidáig elmagyaráztam az “onegai” főnevet, és az igealakját is. A japánok elég gyakran használják mindkettőt. De a valóságban gyakran használják az “onegai”-t közbekiáltásként is, ami azt jelenti, hogy “kérem!”. Amikor önmagában használják, különösen beszéd közben, akkor valószínűleg közbeszólás, és azt jelenti japánul, hogy “kérem!”.

Összefoglaló

Ebben a blogbejegyzésben részletesen elmagyaráztam az “onegai”-t az összetevői alapján. Valamint elmagyaráztam az igei alakját is. Hadd foglaljam össze őket a következőképpen.

• onegai – お願い (おねがい) : főnév, amely japánul ‘kérést’, ‘szívességet’ vagy ‘kívánságot’ jelent. Használható közbekiáltásként is, ami azt jelenti: “kérem!”
• onegai suru – お願いする (おねがいする) : ige, ami japánul “kérni”, “szívességet kérni” vagy “kívánni”.

Remélem, magyarázatom érthető és hasznos a japánul tanulók számára.

Még több szókincset tanulhatsz az alkalmazáson!

A tanulókártyáinkkal fejlesztheted a japán szókincsedet.